Megjelent a Békési Újság 2026. május 19-ei számában.
Vállalkozóként gyakran küzdünk ezzel a kérdéssel, vagy nem is küzdünk, csak észrevétlenül belecsúszunk. Természetes egy visszahívás munkaidő után, egy válaszüzenet hétvégén vagy még egy gyors tanács, egy kis segítség. Ha vannak is szabályaink erre, nehéz azokat következetesen megtartani. Főleg itt vidéken, ahol az üzleti kapcsolatok is sokszor személyesebbek, közvetlenebbek, és emiatt a segítőkészségből könnyen lehet állandó rendelkezésre állás.
Persze első az ügyfél. Fontos, hogy gyorsan reagáljunk, mindent megoldjunk, és rugalmasan kezeljük a felmerülő igényeket. A jószándék vezet minket, és természetesen nem akarjuk elveszíteni az ügyfelet. A másik fél eleinte értékeli is ezt a figyelmességet, aztán idővel megszokja, és természetesnek veszi.
Amikor azonban valaki folyamatosan túlvállalja magát, egy idő után elfárad, türelmetlenebb lesz, romlik a munkája minősége, és megjelenik benne egy kimondatlan feszültség, majd neheztelni is kezd emiatt. Ezt pedig az ügyfél is megérzi. A tiszta keretek viszont biztonságot adnak mindkét fél számára, és segítenek abban, hogy a vállalkozó ne égjen ki néhány év alatt. A határhúzás tehát nem arról szól, hogy falat húzunk magunk köré, hanem egy olyan működést alakítunk ki, ami hosszú távon is fenntartható.